A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij-élet/mű

2016. november 6. - február 14.

El Kazovszkij (1948-2008) a késő XX. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és - ma már tudjuk - költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. A Magyar Nemzeti Galéria mintegy 400 művet bemutató kiállítása arra vállalkozik, hogy művészettörténetileg pontosabb képet rajzoljon mindarról, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott.

MODIGLIANI

2016. június 29. - október 2.

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást (köztük 61 Modigliani-művet) – aktokat, portrékat és szobrokat – felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. A világ legnagyobb múzeumainak történetében is rendkívül ritka pillanat, hogy a 20. századi művészet történetének két olyan kiemelkedő személyisége, mint Modigliani és Picasso egyszerre legyen jelen egy-egy nagy, retrospektív tárlattal - úgy, mint a most következő hónapban a Magyar Nemzeti Galériában.

Picasso – Alakváltozások, 1895–1972

2016. április 22. - július 31.

A 20. század egyik legnagyobb hatású művészének szentelt Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című tárlat, amelyet a párizsi Musée national Picasso-Paris-val együttműködésben szervez a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, 2016. április 22-én nyílik Budapesten. A július 31-ig látható kiállításon a művész száz műve tekinthető meg, ez Pablo Picasso festészetének eddigi legnagyobb kiállítása Magyarországon.v

MAGYAR REGISZTRÁTOR CSOPORT

A Magyar Regisztrátor Csoport megalakulásának előzményei elválaszthatatlanul összefonódnak az Európai Unió gyűjteményi mobilitás politikájával, illetve azzal a 2003-ban indult kezdeményezéssel, melynek célja a közös európai örökség megosztása Európa állampolgáraival.

A magyar regisztrátorok egyrészt kezdetektől jelen voltak az Európai Unió soros elnökségét adó államok nagy, kulturális konferenciáin, illetve aktívan részt vettek azoknak a mérföldkövet jelentő, stratégiai jelentőségű dokumentumok megfogalmazásában, melyek konkrét cselekvési tervet állítanak fel a múzeumban dolgozó regisztrátoroknak is (az Európai Unió és a tagállami szinteken túl), akik a végrehajtás, a szakértők által kidolgozott elvek gyakorlati alkalmazásának legfontosabb szereplői.  E konferenciák, illetve kiadványok ugyanis mindig olyan, a regisztrátorok napi munkáját érintő témákat boncolgattak, mint pl. az állami garancia, jogi immunitás, hosszútávú műtárgykölcsönzés, standard haszonkölcsön szerződések.

A kiadványok sorát a 2010-ben megjelent,  Encouraging Collections Mobility – A Way Forward for Museums in Europe ( A gyűjteményi mobilitás elősegítése – Az európai múzeumok jövőjéről ) című, az előzőeknél elemzőbb szemléletű kézikönyv zárja.

Az Európai Unió 2009. óta Brüsszelben, tagállami részvétellel alakult munkacsoportok formájában, illetve a Lending for Europe  (Kölcsönzés Európában) projekt finanszírozásával támogatja a gyűjteményi mobilitás fejlődését.

Az európai eseményekkel párhuzamosan indult el az első nagy magyarországi kiállítások szervezése, mely a rengeteg nehézséggel együtt óriási fejlődéseket eredményezett a magyar jogfejlődésben: 2004-ben a Monet és barátai c. kiállítás megvalósítása érdekében lépett hatályba rekordidő alatt a magyar kiállítási garancia, a Van Gogh kiállítás pedig a kiállítási viszontgarancia konstrukcióját hívta életre.

Ebben az időszakban kezdték el keresni egymással a kapcsolatot a magyar regisztrátorok is, akik között teljesen spontán, ám rendkívül hatékony kapcsolati háló jött létre, személyes találkozók, levelezőlista, illetve konkrét, gyors segítségnyújtás formájában, melynek segítségével nagyon sok pénzt – főleg közpénzt – sikerült megtakarítani.

2010-ben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletbe ; a muzeális intézményi szakmai munkakörök felsorolása közé bekerült a műtárgykölcsönzési szakember (vagy múzeumi regisztrátor) munkakör is, s ezzel jogszabályi szinten is létjogosultságot nyert annak a - különböző végzettségű - jelenleg 20-30 embernek a munkája, akik az egyik legfontosabb háttérmunkát látják el egy-egy kiállítás megvalósulása érdekében.

E honlappal tovább szeretnénk erősíteni, illetve kiterjeszteni a kapcsolatainkat a magyar regisztrátorokkal, illetve közkinccsé szeretnénk tenni azt a felhalmozott tudást, ami a területünkön összegyűlt, annak érdekében, hogy utódaink a már megszerzett tapasztalatokból kiindulva egyre magasabb színvonalon láthassák el ezt sok kihívással járó munkát.

II. Tagok:
Bodó Péter – Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
dr. Borbély Boglárka - Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Borbély Katalin - Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Csáki Zsuzsanna - Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
D’Albini Zsuzsanna –Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria
Egger Zsófia - Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria
Farkas Zsófia Eszter - Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
dr. Galambos Henriett -Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria
Gáspár Annamária–Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria
dr. Gippert Adrienn - Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria
dr. Krajcsik Szilvia - Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria
Váradi Anna - Magyar Nemzeti Múzeum
dr. Virág Judit Kata - Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria